Növekvő kínálat, árérzékenység, visszafogott elektronikus kereskedelem
Budapest, 2005. október 17.
A PricewaterhouseCoopers kiskereskedelmi és fogyasztói tanulmányának legújabb kiadása 20 ázsiai és közép-kelet-európai ország gazdasági helyzetét és fogyasztói trendjeit elemzi. A tanulmány középpontjában a térségben befektetni szándékozó, kiskereskedelemmel és fogyasztási cikkek gyártásával foglalkozó vállalatok lehetőségeinek feltérképezése áll. A jelentés szerint az új piacokra történő sikeres belépés csak a gyors alkalmazkodásra képes, folyamatosan megújuló termékkínálattal rendelkező vállalatoknak sikerülhet.
A jelentés a két régió legmagasabb növekedési potenciáljával rendelkező 20 országát mutatja be, melyek Kína, India, Indonézia, Dél-Korea, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Vietnám, Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.
A felsorolt országok közül hét - Kína, India, Vietnám, Törökország, Oroszország, Románia és Bulgária -kiemelt figyelmet élvez a kiskereskedelemben és a fogyasztási cikkek piacán befektetni szándékozó vállalatok körében.
A GDP növekedési üteme 2004-ben három kivételtől eltekintve (India, Oroszország és Thaiföld) mindegyik vizsgált ország esetében meghaladta az egy évvel korábbi értéket. A legalacsonyabb mutatóval (4,2%) Magyarország rendelkezik, épphogy lemaradva Csehország mögött (4,4%).
A foglalkoztatottságot tekintve összességében pozitív képet fest a jelentés. A munkanélküliségi ráta 2004-re 12 országban enyhén csökkent, négyben (Indonézia, Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Magyarország) pedig enyhén emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Bár a bérekre vonatkozó uniós összehasonlításban Magyarország még mindig csak az ötödik hátulról, a nominális bérek közvetlen emelésének hatására azok vásárlóereje érezhetően növekedett. A mutató értéke az 1998-as 50%-ról 2002-re 4%-ot emelkedett, 2005 végéig pedig várhatóan eléri a 60%-os szintet.
A piaci széttöredezettség a diszkontláncok és a hipermarketek elkülönülésével meghatározó tendenciává vált mind Ázsiában, mind a közép-kelet-európai régióban.
A főbb kiskereskedelmi és fogyasztói trendek Magyarországon
A jelentés szerint a magas növekedési ráta és a folyamatosan csökkenő infláció miatt Magyarország az egyik legsikeresebb gazdaság Közép-Európában. Bár Magyarország makroökonómiai mutatói lassabban javulnak, mint a szomszédos új tagállamoké, a jelenlegi uniós gazdasági trendekhez viszonyítva hazánk teljesítménye továbbra is jónak számít.
A fogyasztói kiadásokban 2000 és 2003 között bekövetkezett jelentős változások a magyar kiskereskedelem dinamikus jellegét mutatják. Az élelmiszerekre és üdítőitalokra költött összeg aránya például 34,9%-ról 30,5%-ra esett, nőttek viszont a közlekedési kiadások (8,8%-ról 10,4%-ra).
2003-ban a magyar export 36%-a az elektronikai szektorból származott és az ágazatban 70 000-en dolgoztak. A képzett munkaerő, az alacsony bérköltségek, a kormány és az önkormányzatok nyitottsága, a hatékony kommunikációs hálózat és az alacsony (16%) iparűzési adó eredményeként hazánkat számos nagyméretű elektronikaicikk-gyártó (GE, Electrolux) választotta befektetési helyszínül. A közeljövőben várható, hogy Magyarország a bonyolultabb gyártási technológiát igénylő termékekre fogja specializálni magát, míg az egyszerűbb termékek gyártása átkerülhet keleti szomszédainkhoz.
A bérek és azok vásárlóerejének növekedésével jelentősen emelkedett a magyarországi kiskereskedelmi forgalom. 2004-ben is folytatódott a nagyméretű bevásárlóközpont fölénye, hiszen a napi fogyasztási cikkek forgalmának 22%-át adták a hipermarketek. Az élelmiszerek tekintetében a bevásárlóközpontok szerepe - köszönhetően a vidéki városokban történő terjeszkedésnek - még nagyobb (26%). 2001-ben az öt legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi cég a piac 48%-át, míg egy évvel később már 51%-át uralta. Ez az érték a jövőben várhatóan tovább emelkedik.
A vásárlás feltételeinek változása a vásárlási szokásokat is meghatározza. Egyre több bolt tart nyitva hosszabb ideig, így sokan este járnak vásárolni, a hipermarketek többsége pedig a hét minden napján várja vásárlóit.
A háztartási és kerti felszerelések, valamint a bútorok iránt egyre magasabb az érdeklődés, főként a Praktiker, az OBI (Tengelman), a BRICOstore, valamint a KIKA és az IKEA üzleteiben. A háztartási és fogyasztói elektronikus termékek ára az Electroworld 2003-as nyitását követően esett. A verseny kiéleződéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy egy évvel később egy újabb Metro leányvállalat, a Saturn is megjelent a magyar piacon.
Az elektronikus kereskedelem (B2B és B2C) továbbra is kezdeti stádiumban van Magyarországon. Az interneteléréssel rendelkezők száma 20%-kal ugyan emelkedett, de még így sem éri el a közép-kelet-európai régió átlagát.
A fejlődés ellenére a magyar piac még mindig nagyon árérzékeny, ami főként az olcsó termékekre specializálódott diszkontáruházaknak kedvez. A márkahűség jelentősége még mindig messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, de az árérzékenység miatt még a közép-kelet-európai értéket sem éri el.
VÉGE
A PricewaterhouseCoopers iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 130 000 szakértője a világ 148 országban - új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében - egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
