Budapest, 2006. január 26.
A vállalatok globális terjeszkedésével egyre nagyobb jelentőséget nyer az új piacok és fogyasztók felkutatása, amelyre a legnagyobb lehetőségek Indiában, Kínában, Brazíliában és Oroszországban mutatkoznak. A globalizáció eredményeként a vállalati folyamatok is egyre bonyolultabbá válnak - derül ki a PricewaterhouseCoopers 9. Éves Globális Vezérigazgatói Felméréséből.
"Ma már nem a költségcsökkentés a globalizáció egyetlen célja. A globális terjeszkedés legújabb szakaszában a vállalatok egyre inkább az új fogyasztók felkutatására koncentrálnak a növekvő piacokon. Bár a brazil, az orosz, az indiai és természetesen a kínai gazdaság korábban az olcsó munkaerő miatt számított vonzónak, ma ezek az országok inkább hihetetlen növekedési potenciáljuk miatt népszerűek a multinacionális és a helyi cégek körében is. Mindemellett az említett országok vállalatai globális szinten is egyre komolyabb versenyhelyzetet teremtenek" - jelentette ki Samuel A DiPiazza a PricewaterhouseCoopers globális vezetője a felmérés eredményeinek bemutatásakor a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
A világszerte megkérdezett 1410 felsővezető közel kétharmada biztosra veszi, hogy a globalizáció pozitív hatással lesz cégeikre a következő három év során. A vezetők a túlszabályozottságot (64%), a kereskedelmi korlátokat (63%), a politikai instabilitást (57%), a szociális problémákat (56%), a terrorizmust (48%), valamint a globalizációellenes megmozdulásokat említik a globalizáció terjedését hátráltató legfontosabb tényezőkként.
Új globális nagyhatalmak: Kína, India, Oroszország, Brazília
Összességében a válaszadók 71%-a jelezte, hogy a következő három évben cégük üzleti kapcsolatokat kíván kialakítani az említett négy ország valamelyikében. Nem meglepő, hogy e vezetők többsége (78%) szerint Kína rendelkezik a legvonzóbb piaci lehetőségekkel, míg Indiát 64%, Oroszországot 48%, Brazíliát pedig 46% jelölte meg. Hasonlóképpen Kínát (52%) és Indiát (28%) tartják a más piacokat leginkább veszélyeztető versenytársnak is.
A négy kiemelten kezelt ország vállalatvezetői szerint e gazdaságok versenyelőnyét a magas minőségű termékek, a munkaerő hatékonysága, a nagyméretű piacok közelsége, valamint a politikai és intézményi stabilitás biztosítja.
Kína a költségcsökkentés és kapacitásbővítés, India a jól képzett munkaerő és az azzal párosuló alacsony munkaerő-költség, Brazília és Oroszország pedig a költségcsökkentés miatt vonzó a vállalatvezetők számára.
A stratégiai célok megvalósítása érdekében végrehajtandó feladatok közül a vezetők a szövetségek kialakítását tartják a legfontosabbnak, de a listán az új irodák nyitása, az egyedi termékek kifejlesztése, a kiszervezés, a fúziók és felvásárlások, továbbá az offshore-tevékenység is szerepel. A fejlettebb országok menedzserei főként Kínára koncentrálnak, míg a fejlődő országok számára a másik három gazdaság is népszerű.
Az egyre összetettebb vállalati folyamatok kezelése
A megkérdezett vállalatvezetők 77%-a szerint az elmúlt három évben számottevően összetettebbé váltak saját vállalati folyamataik. A felmérésből az is kiderül, hogy a vezetők többsége nem készült fel az ilyen jellegű változások kezelésére, hiszen csak kevesebb, mint 17%-uk értékelte nagyon jónak saját teljesítményét.
A vállalati folyamatokat a vezetők szerint leginkább a terjeszkedés (65%), a fúziók és felvásárlások (65%), valamint az új termékek/szolgáltatások bevezetése teszi bonyolultabbá. Ebből a szempontból egyszerűbben kivitelezhető feladatként említik a kiszervezést.
A komplexitást növelő külső tényezők közül a hazai és nemzetközi szabályozási rendszer változását, bonyolultabbá válását, továbbá a versenytársak viselkedését és a fogyasztói elvárások folyamatos változását említik.
A válaszadók túlnyomó többsége (97%) a vállalati folyamatok bonyolultságát mérséklő legalább egy, 77%-uk pedig legalább öt programban vesz részt. E programok nagyobbik része (84%) az információáramlás javítására, illetve a szervezeti struktúra átalakítására (79%) irányul.
"A vállalatok működésének bonyolultabbá válása egy tény, amivel együtt kell élnünk, tudni kell azonban azt, hogy nem minden esetben szükséges vagy értéknövelő. A komplexitás mérése és szüksége esetén megszüntetése révén a vezetők stratégiai előnyhöz juttathatják vállalataikat a növekvő globális versenyben" - jelentette ki Samuel A DiPiazza.
A felmérés metodológiája
A 9. Éves Globális Vezérigazgatói Felmérés során 45 országban 1410 felsővezetői interjút készítettünk 2005 utolsó negyedévében. Az interjúk legnagyobb része telefonon készült, míg Japánban postai úton küldtük ki a kérdőíveket, Kínában és Kenyában személyes interjúk készültek. A felmérést a PricewaterhouseCoopers Nemzetközi Felmérési Részlege koordinálta (Belfast, Észak-Írország) együttműködve a PwC globális tanácsadó cégtársait tömörítő tanáccsal.
Az interjúk száma régiónként: Európa (463); Ázsia és Óceánia (331); Dél-Amerika (301); USA (187); Kanada (58); Mexikó (14); Közel-Kelet és Afrika (56).
A résztvevő vállalatok iparági megoszlása: Pénzügyi szolgáltatatók (17%); technológiai és média cégek (14%); termelő és kiskereskedő cégek (68%); egyéb (1%).
A résztvevő vállalatok árbevétel szerint: több, mint 1Md $ (23%); 500M és 1Md $ között (10%); 500M $ alatt (58%); nem szolgáltatott információt (9%). A legtöbb 1Md $ fölötti árbevételű vállalatot Ázsiában és Óceániában (34%); Európában (30%) és az USÁ-ban (16%) interjúvoltuk.
A résztvevő cégek tulajdonosi szerkezet szerint: 52% tőzsdén jegyzett vállalat, 47% magántulajdonban van. (1%-uk nem határozta meg a vállalat státuszát.)
VÉGE
A PricewaterhouseCoopers iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 130 000 szakértője a világ 148 országban - új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében - egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
