Budapest, 2007. június 20.
Az ÁFA és a fogyasztási adók (FA) világszerte a két legdinamikusabban fejlődő adótípus - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrisebb tanulmányából. Az „Egyensúlyeltolódás – a közvetett adók térnyerése” című felmérés betekintést nyújt a közvetett adók fejlődésébe, részletesen elemzi a közvetlen adók háttérbe szorulásának okait, a vállalkozási tevékenységet korlátozó tényezőket és a reform szükségességét, továbbá kitér az adóperek kérdésére és a közvetett adókhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére alkalmazott technológiákra is.
Jeffrey P. Owens, az OECD Adópolitikai és Adóigazgatási Központjának igazgatója, és Didier Reynders, belga pénzügyminiszter egy-egy fejezetben elemzik a közvetett adók közvetlen adókkal szembeni globális térnyerésének okait.
A vámok területén a biztonság, valamint a nemzetközi kereskedelem könnyítése számítanak a legfontosabb globális kihívásoknak. A felmérés szerint világszerte elmozdulás figyelhető meg a vámtervezés felől a vámokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítése és a kereskedelem-könnyítés irányába, ahol a hangsúly a határon átnyúló áruforgalom felgyorsításán és hatékonyságának növelésén van.
A jelentés szerint, noha a környezetvédelmi adók és előírások egyre fontosabb szerepet kapnak és megfigyelhetők bizonyos kedvező környezetvédelmi hatások, kevés országban sikerült a piaci szereplők magatartását ilyen fiskális eszközökkel a kívánt irányba befolyásolni, illetve meghatározott környezetvédelmi célokat elérni.
A jelentés a PricewaterhouseCoopers globális közvetett adózási hálózata által szolgáltatott adatokon alapul, melyek szerint jelenleg a világ 141 országában alkalmaznak ÁFA/FA típusú adórendszert, ahol pedig még nincs ilyen szabályozás, ott is tervezik bevezetését.
A jelentésből kirajzolódó trend alapján a kormányok világszerte egyre inkább az ÁFA/FA típusú adókból befolyó biztos adóbevételekre koncentrálnak és az adóhivatalokat terhelő adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatos költségeket igyekeznek a vállalkozásokra hárítani.
A felmérés kiemeli a közvetett adók előretörésével együtt járó kihívások jelentőségét is. Fennáll ugyanis a veszélye az ÁFA-rendszerek regresszív, illetve adott esetben inflációgerjesztő hatásának. A felmérés készítői a globális adóverseny miatt a közvetett adókat központba helyező adórendszer bevezetését tervező országok számára megfontolásra javasolják az alacsonyabb jövedelmű adózókat védő intézkedések bevezetését, ideértve például az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások csökkentett vagy akár nulla százalékos adóterhét, illetve egyéb szociális célokat támogató intézkedéseket, pl. az idősek vagy a fogyatékkal élők adóterheinek csökkentését.
Az egyes adórendszerek nemzetközi szintű összehasonlítása egyértelműen azt mutatja, hogy nincs tökéletes rendszer. Egyértelmű feszültség figyelhető meg egyrészt az adóvisszaélések visszaszorítását célzó törekvések, másrészt azon szükségszerűség között, hogy az adózók adminisztratív terheit a versenyképesség biztosítása érdekében mérsékelni kell. Az Európai Unióban alkalmazott ÁFA-rendszerhez képest az elmúlt évtizedben bevezetett közvetett adózási rendszerek (pl. Ausztráliában és Szingapúrban) jóval kevesebb lehetőséget kínálnak a szabályok kijátszására, és egyúttal magasabb adómegfelelési szintet biztosítanak. A jelentés készítői javasolják, hogy az Európai Bizottság – többek között a globális üzleti versenyképesség megőrzésének érdekében – kezdeményezzen vitát a ’körhinta-csalásnak’ nevezett ügyletek problémakörének kezelésére.
A jelentés kiemeli az Európai Bizottság és az OECD által a közvetett adórendszerek jobb összehangolása és harmonizációja érdekében tett lépések jelentőségét. Készítői szerint szilárd alapokon nyugvó konszenzust kell megteremteni és nemzetközileg alkalmazható szabványokat kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások adókötelezettségekhez kapcsolódó adminisztrációs terhei ne növekedjenek jelentősen, illetve ne szülessenek a globális kereskedelmet akadályozó új korlátozások.
"A közvetett adók rendszere valóban dinamikusan fejlődik az egész világon. Ennek a fejlődésnek az a konstruktív párbeszéd az alapja, mely a kormányok és az adófizetők között folyik. Magyarországon is elindult ez a folyamat, mely valószínűleg a nyár végén, az új Áfa törvény koncepciójának szakértői, majd társadalmi szintű megvitatásakor tetőzik. Jóllehet Magyarország manőverezési lehetősége nem túl nagy - hisz az ÁFA szabályozását alapvetően az EU határozza meg -, mégis lehetőség van gazdaságélénkítő részletszabályok elfogadására” – hangsúlyozta Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers budapesti irodájának közvetett adózási szolgáltatásaiért felelős cégtársa, majd hozzátette:
„Figyelemre méltó az is, hogy a környezetvédelmi termékdíjat 2008-tól az APEH helyett a Vám- és Pénzügyőrség fogja beszedni és ellenőrizni. Véleményem szerint a vámhatóság nagyobb erőket tud majd a termékdíjra összpontosítani, így a feladat áthelyezésével nagyobb bevételt fog realizálni a központi költségvetés. A vámhatóság az öt éves elévülési időn belül azt is ellenőrizheti, hogy a cégek a múltban megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak."
Környezetvédelmi termékdíjat bizonyos környezetet szennyező anyagok után kell fizetni Magyarországon, ilyenek többek között az elektronikai termékek (például a mobiltelefon, a televízió és a hűtőszekrény), a gumiabroncsok, az olajtermékek és a csomagolás.
A jelentés további fontosabb megállapításai:
- Mindeddig kevés országban vezettek be környezetvédelmi adókat a piaci szereplők magatartásának befolyásolására és meghatározott környezetvédelmi célkitűzések elérésére szolgáló fiskális eszközként.
- Számos fejlődő ország vámszempontból kiemelt prioritásként kezeli a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodások megkötését.
- Az egyes országok különböző fejlettségi szintje ellenére egyértelmű, hogy a legtöbb ország az uniós áfa-modellt követi.
- Globális tendencia az ÁFA/FA körébe tartozó termékek és szolgáltatások körének bővítése.
- A legtöbb országban az adókötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció – különösen a nagyvállalatok esetében – magas szintű. Néhány országban azonban a kisebb vállalatok számára egyértelműen gondot jelent a közvetett adózáshoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségeknek teljesítése.
- Globális tendencia a szigorúbb adminisztrációs kötelezettségek bevezetése, mely a kivetett adóbírságok mértékében tükröződik.
- A közvetett adózáshoz kapcsolódó perek számában általános növekedés figyelhető meg, főként az adók beszedését, illetve visszaigénylését érintő ügyek terén. Kivétel ez alól Kína (ahol pereskedés helyett hagyományosan a tárgyalásos rendezést preferálják), valamint Ausztrália, ahol jelenleg egy finanszírozási programot működtetnek precedens ügyekre. A közvetett adózási rendszert nemrég bevezető országok bíróságai számára komoly gondot jelent a jogi precedensek hiánya.
- A közvetett adózási rendszert alkalmazó országok mindegyike legalább részben elektronikus rendszert használ, Mexikó kivételével, ahol továbbra is a papíralapú adminisztráció a meghatározó.
VÉGE
Megjegyzés a Szerkesztőnek
1. Az „Egyensúlyeltolódás – a közvetett adófajták térnyerése” („Shifting the balance – the evolution of indirect taxes”) című felmérés a PricewaterhouseCoopers 2007. június 4-5. között Bécsben tartott Globális Közvetett Adó Konferenciáján került publikálásra.
2. A PricewaterhouseCoopers (www.pwc.com/hu) iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint 140 000 szakértője a világ 149 országban – új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében – egyesíti tudását és tapasztalatát.
A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világszintű PricewaterhouseCoopers szervezet tagvállalataira utal.
©2007 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva.
